Termékek Menü
0
Ön itt jár: > >

Lelőhelyek

Ásványlelőhelyek - Magyarországon, a világon

 

Nyíri - Fony

 

Ez a falu a Zemplémben található, egy hegyoldal tövében. A települést már az Árpád-korban is királyi birtokként tartották számon, a róla szóló első írásos emlékek 1270 körülről maradtak ránk, Nieri-földbirtokos a Zemplénben néven.

  A falu ásványgyűjtő helyét 1986-körül fedezték fel, azóta is népszerű lelőhely. Andezitben gazdag térség, ezért ezen a környéken szinte nincs olyan hely, ahol, ne jelenne meg ez a kőzet. A kőzetben ametisztet és különféle kvarcokat lehet találni. Egy másik lelőhelyen aragonit ikerkristályok utáni kalcedon álalakokat találhatunk.Az itt található ametiszt világritkaság!

 

 

Ez a település a Hernádtól nem messze, a Zemplén szélén fekszik. A község neve először 1219-ben szerepel írásos dokumentumban, mint Timar Foon. A XIV. században a Fonyi család birtoka lett és így kapta a Fony nevet. Ásványokban gazdag lelőhely, rengeteg kovásodott fát, valamint faopált lehet itt találni. A faopál, fakövület mellett gyakran fordul elő kvarcit, valamit kalcedon is.

  Rudabánya

Ez a település Aggtelektől nem messze található, világhírű bányászatáról, ugyanis az őskortól kb. 1985- ig bányásztak itt vasércet. Ezen a lelőhelyen 120-nál is több ásványfaj van jelen, melyek között a leggyakoribb és a leghíresebb a malachit, az azurit, a sziderit, a kalcit, a termésréz, a barit és a kuprit… A Rudapitekuszt is itt találták meg 1980-körül. Jelenleg már nem folyik ércbányászat a település bányáiban, általában kirándulók, ásványgyűjtők szoktak Rudabányára járni. A bánya területe óriási és gyönyörű. A városban egy Bányásztörténeti Múzeum található, amit érdemes megtekinteni.

  Megyaszó

Megyaszó a Szerencsi-dombságban, Miskolctól 29 km-re fekvő falu. A község neve a mély és a völgy összetételéből származik. Másik megállapítás szerint a Pannon-tenger maradványaként erdő borította területeket medvék lakták és a medve szóból, származik a medveszó ~ megyaszó elnevezés. A település már az őskorban is lakott volt, ezt bizonyítja, hogy aranygyűrűt, temetkezési helyeket tártak fel. 
A Csákó-domb fenyvesének "gyomrában" faopált lehet lelni. Ezen a helyen régen kőfejtő volt és akkor találták meg ezt a gyönyörű ásványt, amit védetté nyilvánítottak. A másik lelőhely a Tetlinke-árok, ahol szintén "kitúrható" a faopál, de más formában jelenik meg. Külsejét fehér, mállós anyag, piroplasztik borítja. Általában ezek az ásványok meszes, löszös, andezites talajban találhatóak meg.

  Monok

Monok falvának csak annyi köze van a Hosszúhegy lelőhelyéhez, hogy a terület a községhez tartozik.
A lelőhelyen Magyarország egyik legértékesebb ásványát található. Ez a nemesopál és a tűzopál. Nagyon ritka és szép ásvány, amit szintén védetté nyilvánítottak, és aki gyűjti, megbüntetik. További ásványok melyek fellelhetőek: üvegopál, tejopál és a hialit, ami UV fényben  zölden világít. Ezek az ásványok riolit kőzetbe ágyazódva találhatók.

Erdőhorváti 

A Zemplén belsejében, hangulatos kis borfalu. Rengeteg szőlő terem a környéken és sok borospincét építettek itt.
A Tetőcske-dombon, egy szeméttelep mellett gyönyörű jáspisokat, matyójáspisokat, karneoloket, kalcedonokat, kék kalcedonokat lehet találni. A matyójáspisok általában telérekben húzódnak meg. A jáspisok szinte minden fajtája fellelhető a lelőhelyen: vörös, sárga, kék és zöld. A hegy túloldalán egy sáros, poros hely van, ahol ungvaritokra (klóropálokra) bukkanhat az ember. A harmadik lelőhely, pedig egy temető közelében helyezkedik el, ahol opálokat lehet lelni. Az ásványok itt nagyrészt andezitben vannak, de, előfordul, hogy nincs kőzetük.

  Erdőbénye

 

A hegyaljai borvidékhez tartozik. Már a honfoglalás idején is lakott település volt. 1332-37-ig a pápai tizedjegyzékben templomos helyként említették.
Kétféle lelőhely ismert, az egyik, ahol meszes kőzetben levéllenyomat, hallenyomat és terméslenyomat található. A másik helyen májopál és viaszopál található andezit kőzetben.

  Arka

A település már az őskorban és a bronzkorban is lakott volt. Írásban először 1267-ben fordult elő, Archay néven. Az itt folyó patak partján faopált és fakövületeket lehet találni. A másik lelőhelyén ugyanezeket az ásványok fellelhetők, a falu végén az erdőben, de ezt a helyet sajnos beépítették.

Telkibánya 

Az Árpád-kori település első említése 1270-ből származik Telki néven, majd 1431-ben került okiratba Telukbánya néven. Az arany- és ezüstérc bányászat XIII. században kezdődött meg. Az érckészlet azonban a XVIII. században kimerült, így 1788-ban végleg befejeződött a bányászat.

 

Fehér-hegy:Ezen a helyen is bányászat folyt, mint Telkibánya valamennyi lelőhelyén. Mostmár csak útépítéshez bányásznak anyagot. A bányába hematittal szinezett riolitban vagy riolitban baritot és cukor kvarcokat lehet találni. A hegyre felfelé ott, ahol erdőkitermelés folyik kvarcokat, citrineket és hegyikristályokat találhatók, agyagos, homokos kőzetben.

Király-hegy:Ez a lelőhely gyönyörű helyen van egy hegy tetején egy erdőben. Itt andezit kőzetben csodálatos kvarc, tejkvarc, citrin geodákat valamint hegyikristályokat lehet találni.

 

Gordon-bérc:Ez a lelőhely a Király-heggyel szemben található. Nagyon mélyen a kőzet alján (andezit) hegyikristályok találhatók. Elég kis helyen telérszerűen helyezkednek el az ásványok.

Sinta-tető:Ezen a lelőhelyen rétegesen helyezkedne el az ásványok. Az első szinten hegyikristály található magában. Utána andezit kőzetben hegyikristály anyakövön és gyönyörű ametiszt kristályok.A hegy majdnem már tetején, pedig füstkvarc kristályokat lehet lelni.

Kánya-hegy:Ez a hely nehezen megközelíthető, de aki megtalálja a lelőhelyet, az gyönyörű füstkvarcokat és kvarcokat találhat. Őrzött, autóval nem megközelíthető. Nagyon jó túrázási hely, rengeteg gombát és állatot láthatunk.

 

Kutyaszorító:Ezen a helyen mézopált lehet találni. Gyönyörű sárga ásvány, amely már nem nagy mennyiségben található. Kerültek elő már 2-3 kg-os mézopálok is. Ezenkívül még kisebb mennyiségben feketeopált, tűzopált és nemesopált lehet nagyon-nagy szerencsével találni.