Leírás
A csakrák a keleti eredetű spirituális és filozófiai hagyományokban energiaközpontokként, az energiaáramlások helyeiként jelennek meg. A „csakra” szó szanszkrit eredetű, jelentése: kerék vagy kör. A hagyományos értelmezésekben a csakrákhoz különböző színeket, jelképeket és ásványokat társítanak. A 7 csakra: 1. koronacsakra, 2. homlokcsakra, 3. torokcsakra, 4. szívcsakra, 5. napfonatcsakra, 6. szakrálcsakra, 7. gyökércsakra.
Az életfáról: Az életfa köti össze a földi és égi világot, kapocs a természetes és a természetfölötti között, híd a fenti és lenti világ között. Az életfánál kezdődik és végződik az élet. A fejet a testtel a gerincen keresztül a csakrák úgy kötik össze, mint az életfa a különböző világokat. Mint ékszer, ősi tudás, és a régen vágyott harmónia jelképe is.